10 Jóga Gyakorlat Kezdőknek

A jóga nagyszerű módja annak, hogy dolgozzunk a rugalmaságunkon és az erőnlétünkön. Ez a mozgásforma nem csak azoknak szól, akik képesek megérinteni a lábujjaikat, vagy meditálni szeretnének, az alap pozíciókat csaknem mindenki meg tudja csinálni. A jóga gyakorlatait ászanáknak nevezzük, amelyekből kigyűjtöttünk most tíz nagyon fontos poziciót, képekkel illusztrálva.

Jógairányzatok kezdőknek és haladóknak

Kezdőként, de már haladóként is rengeteg, szerteágazó jógairányzat közül válogathatsz kedvedre, akár a fizikailag erősebb irányzatokat keresed, akár a könnyedebb, pihentető és meditatív ászanákat választanád. Minden egyes stílus kissé eltér a többitől és az oktatótól függően is fellelhetőek bizonyos eltérést. Ennek fényében azt javasoljuk, hogy próbálj ki néhány stílust és tanárt mielőtt kiválasztanád a hozzád legjobban passzoló irányzatot! Legyél akár kezdő, akár haladó jógi, a következő jógairányzatok mindenképp a hasznodra válhatnak és kihívást jelenthetnek, hogy kitörj a komfortzónádból.

Iyengar jóga

Az Iyengar-jóga nevét arról a 2018-ban száz éve született Bellur Krishnamacharya Sundararaja Iyengarról kapta, akitől a modern jóga egyik fontos és kiemelkedő irányzata ered. Jóllehet a mester határozottan ellenezte, hogy róla nevezzék el a követői azt a jógát, amit oktatott, mára már ismert és elfogadott márkajelzéssé vált az Iyengar-jóga. BKS Iyengar ugyanis a jóga 2500 éves hagyományával összhangban azt gondolta, hogy csak egy jóga van, jóllehet azon belül többféle megközelítési módszer létezik, s mindegyik jogosult, amíg képes visszavezetni magát a hagyományhoz.

B. K. S. Iyengar

B. K. S. Iyengar: Hatha jóga és rádzsa jóga

Hálás vagyok a Bharatiya Vidya Bhavannak és tanítványaimnak, akik megteremtették annak lehetőségét, hogy itt állhassak előttetek; különleges alkalom ez számomra, hogy olyan embereket is megszólíthassak, akikkel még nem találkoztam.

Szeretnék pár szót szólni tanítványaim bemutatója előtt, hogy képet alkothassatok erről az ősi művészetről. Patandzsali Úrhoz, a Jóga szútrák szerzőjéhez és Szvátmárámához, a Hathajóga pradípiká szerzőjéhez fohászkodom, aki megmutatta a jóga útját az emberiségnek.

B. K. S. Iyengar: A hatha jóga puszta testművelés?

Mostanában sok félreértés születik rengeteg ember tudatában azzal kapcsolatban, hogy a hatha jóga a jóga pusztán testi formája lenne, míg a rádzsa jóga főként szóban forgó tárgyunk szellemi formája. Ez egy olyan szerencsétlen hierarchiát teremtett, ami nem szolgálja a jóga ügyét.

Hatha jóga és rádzsa jóga

A ha a pozitív, a tha a negatív áramlatot jelenti, továbbá a pránát, illetve a pradnyát. E két áramlat egyesítése dinamikus és lendületes életet hoz létre.

A ha és a tha ugyanakkor a test jobb és bal oldalát is jelenti. E két oldal egyesítése és kiegyensúlyozása a hatha jóga. Továbbá jelenti a test egyesítését a tudattal, illetve a tudatét a testtel. Mivel a hatha szó együtt az akaratot, illetve az akaraterőt jelenti, ezért a hatha jóga az „akarat tudományaként” is értelmezhető.

B. K. S. Iyengar: A hatha jóga veleje

A tudomány és a technológia terén tett előrelépések exponenciálisan növelték tudásunkat, ám ezt sajnálatos módon hatalmas intellektuális gyűjtögetéseink szeparálása és kategóriákra osztása kísérte. Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg a jóga területén, ahol a panditok szőrszálhasogató kijelentéseket tesznek, amennyiben a hatha jógát a test birodalmára korlátozzák, Patandzsali jógáját pedig a szellemiségre. Istenkáromlással egyenértékű az, ha tudásszomjunk csak értelmetlen fölosztásokra vezet és eltérít a kapcsolódás és a teljesség észlelésétől.

Az ember mint totális létező

Az ember a test, a tudat és a lélek hármassága. Hacsak testi vagy lelki betegség nem rombolja, az életerő mind a három rétegben egyenletesen, ritmikusan és zökkenőmentesen hullámzik, illetve áramlik bármiféle fölosztás nélkül. Senki sem tudja, hol végződik a test és kezdődik a tudat, és senki sem tudja, hol végződik a tudat, s kezdődik a lélek.

B. K. S. Iyengar: Fiziológia és csakra

A fiziológia tudománya az élőlények szerveinek működésével, azaz a bennük zajló folyamatokkal foglalkozik, azaz az élő testekben található részeikkel.

Az emberi test olyan, mint egy kifinomult gépezet, de amit Isten alkotott. A test a lélek – az átman – hangszere és segédeszköze. Három csomója van: durvaanyagi, finomanyagi és kauzális test. E három testet leegyszerűsítve burkokként különböztetjük meg. Öt burok van: anatómiai, fiziológiai, pszichológiai, intellektuális és szellemi burok.

A finomanyagi test a durvaanyagi, avagy materiális test és a kauzális test között található, ezért középső testnek is nevezik. A középső test átfogja a fiziológiai, a mentális és az intellektuális burkot. Mivel ez a csomó a híd a külső és a legbenső test között, a gondolkodás megalkotásának, változásának, hullámzásának, módosulásának és modulációjának elsődleges tényezője. Emiatt az arculata miatt az olyan kettősségeknek a székhelye, mint gyönyör és szenvedés, hideg és meleg, büszkeség és szégyen.

Prasant Iyengar

Prasant Iyengar: A gerinc az ászanákban

A biológia gerinces és gerinctelen teremtményekről beszél. A jógik mint emberi lények nem pusztán gerincesek (vertebrate), hanem gerincoszloposok (spinian). A gerincoszlop ezotériája többet mond számunkra erről a szervről. Az ászanában „gerincoszloposnak” és „hátasnak” (backian) kell lennünk.

Ez válik az ászanák egyik fő paradigmájává. A hát és a gerincoszlop sajátos nehézkedési erőt fejt ki az ászana gyakorlóira. Itt a testiség és a fizikalitás „gerincoszlopos” és „hátas”.

Prasant Iyengar: Hátológia – ez aztán föladja a leckét!

Egy óra olyan testhelyzetekkel és ászanákkal kezdődik, amelyek a hátra irányítják a figyelmet. A bemelegítő pózok az alábbi folyamatokat indítják meg:

  1. figyeld meg a hátad
  2. aktivizáld a hátad
  3. lazítsd el a hátad
  4. szólítsd meg a hátad
  5. használd a hátad
  6. a hát lőréséből és szempontjából indulj neki az előkészületeknek az olyan testhelyzetekben, mint kutyapóz vagy csavaró pózok, illetve fejenállás stb.,
  7. azokat az ászanákat készítsd elő, amelyek a hátat mint a középponti helyzetben lévő testrészt alkalmazzák.

Prasant Iyengar: Az ászanák gerincoszkópiája

Az ászanák sorozatának hát- és gerincközpontú előkészítéssel kell kezdődnie ahhoz, hogy felfedezzük és megértsük ezt az elvet. Ezért az óra olyan, a háttal kapcsolatos ászanákkal kezdődött, mint

  • svasztikászana (hátrahajló helyzettel és konkáv háttal)
  • padmászana (hasonlóképp).

Ezek a testhelyzetek létrehozták a konkáv hátat. Ezután következett az első kötélgyakorlat (púrvottanászana), adho mukha svánászana, sírsászana, különböző csavarások és hátrahajlások.

Prasant Iyengar: Gerinctudatosság – pszichikus és önazonosság-szerv

Az agyat a psziché szervének tekintik. Az „én”ség, „enyém”ség és a gondolkodás összes érzékelési, észrevevési, megismerési stb. folyamata bizonyos értelemben az agyban lokalizálható. Az agy hihetetlen mennyiségű képesség funkciójával rendelkezik. Csak képzelhetjük és csodálhatjuk az agy áramköreinek bonyolultságát.

Leggyakrabban a szívünkre mutatunk, hogy jelezzük az „ént”. Egyes helyzetekben a fejre, illetve az agyra mutatunk. Tény, hogy van egy mindent átható önazonosság-szervünk. A „gerinctudatosság” során a gerinc lesz az „én” személyes névmás helye, mikor is a hátunkra és a gerincünkre mutatva jelöljük meg mintegy az „ént”.

Prasant Iyengar: A test-elme-érzékszervek szerepe a benső világban

Lehet arról elképzelésünk, mit tehetnek a test-elme-érzékszervek a külvilágban, a világi tevékenykedések során, az evilágiságban, az élet ügyleteiben és az empirikus világban. A test cselekszik, az elme gondolkodik és az érzékszervek érzékelnek, fölfognak. A cselekvések, gondolatok és az érzékelés folyamatosan működnek. Így tanulmányozásuk és vizsgálatuk bármelyik és mindegyik esetben elkezdődhet.

De ami valóban érdekes, az az, amit a test-elme-érzékszervek csinálnak a benső, intern világban, abban az univerzumban, ami bennünk lakozik. A yog elkezdéséhez erre a vizsgálódásra van szükség. Ez a megtestesülésünkön, létezésünkön belüli intern tevékenység.

Prasant Iyengar: Gondol-ógia!

A gondolkodás a tudat (mind) jellegzetes cselekedete, működése és szokása; az összes érző lény tudatára jellemző. Minden lény lényegéhez hozzátartozik a gondolkodás, nem csak az emberéhez. De kétségtelen, hogy az ember ebből a szempontból kiemelkedik az egész élővilágból.

Lehetőségszerűen az ember tudata az összes lény, azaz emberét, emberalatti és emberfölötti lény tudatát abszolúte tartalmazza.

Sajátosan az ember tudatát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a gondolkodás egyetlen pillanatra sem kímél bennünket. Nem csak éber és álom tudatállapotban, hanem még az álomtalan alvásban, kómában és tudattalan állapotban is vannak gondolataink!

Prasant Iyengar: Árambhana krijá

Mindegyik és bármelyik törekvés formális kezdettel vagy előfeltételekkel vagy orientációkkal indul. A jógászanáknak is van ilyen elkezdése, és ezek meglehetősen mélyek és átalakító hatásúak. Ez rengeteg felhangolást, ráhangolódást, átalakulást, alkalmazkodást, hozzászokást jelent. Ezek az alapokig ható elkezdések a megtestesülésen belüli környezet, a benső tér és atmoszféra megváltoztatásától indulnak.

A megtestesülésnek alapvetően olyan ksétrává kell válnia, ahogy azt a Gítá 13. fejezete elmagyarázza. A Gítának ebben fejezetében kifejtett fogalmát nem „mezőként” kell érteni, hanem az átma-paramátma, valamint a segítő (330 millió) istenség ereklyetartójaként.

Geeta Iyengar

Geeta Iyengar a pránájámáról

Lois Steinberg – A tanítványok nem szívesen kezdik gyakorolni a pránájámát. Vázolnád a pránájáma gyakorlásának jelentőségét és azt, hogyan közelítsünk ehhez a gyakorláshoz?

Geeta Iyengar – Ismerem a problémát. Azt hiszem, a tanítványok úgy érzik, hogy a pránájáma csak a légzésfolyamat egyfajta lassítása és ezért monoton. Nehéz fölkelteni az érdeklődést iránta és tényleg mélyebbre kell merülni benne, míg az ászanával a kezdőnek nem szükségszerűen kell azonnal magába szállnia. Ami azt jelenti, hogy utóbbi esetében kintről kezded a munkát. Ezért a kezdő kifelé figyelőként könnyen elkezdhet valamifajta gyakorlást. Ezzel szemben a pránájáma megköveteli a befelé fordulás folyamatát. Nem csak, hogy kifelé kell figyelni, hanem szükség van a befelé látásra (intra-vision) is. Patandzsali nagyon világosan előírja, hogy a pránájámának az után kell következnie, hogy uralod az ászanát.

Geeta S. Iyengar, Rita Keller, Kerstin Khattab Iyengar: Yoga in der Menopause

Ismerjük a menopauzával kapcsolatban a hormonháztartás és a női nemi szervek változásait.

De a menopauza több ennél, átmenet lépcsőfoka, amely során az ember, mind mentálisan, mind pszichológiai értelemben érettebbé válhat és a „régi bőrét” levetheti.

Ezek a folyamatok, az érés, az átalakulás, különböző életszakaszainkban történhetnek. Így lehet például a pubertás kor, a házasság, az anyaság és a menopauza ennek az átalakulásnak ciklusai.

Néhány kultúrában, például az antik görögben, a menopauza szó nem használatos. Helyette a „klimax” kifejezést használják, ami „létrafokot” jelent. Ezt a kifejezést férfiakra és nőkre egyaránt alkalmazzák, és valóban azt fejezi ki, amit igazából jelent.

Gurumayi Chidvilasananda

Gurumayi Chidvilasananda: Sántvána

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntelek Benneteket teljes szívemből!

Az élet ezen a planétán a születéssel indul és a halállal végződik.

Ebben a pillanatban arra szeretnék fókuszálni, hogy mi történik a kezdetekkor.

Mihelyst valaki megszületik, megkezdődik a keresés.

Az állatvilágban a kisállatok eledel után néznek, a növényeknél a palánták a fény felé törekszenek, míg a gyökerek vizet keresnek.

Még azok a teremtmények is,  akik  megfelelő léttel  bírnak, akik hajlamosak az önellátásra , ők is keresnek valamit.

1112 Budapest, Nevegy köz 2. (Gazdagrét alján) | +36 30 371 5180

X